Brutálisan nőtt a hiány, és em - Baksa Roland,Ohnsorge-Szabó László,Magyar Közgazdasági Társaság,Állami Számvevőszék, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Online

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Brutálisan nőtt a hiány, és em

2007-12-15 14:35:08, szombat

	Brutálisan nőtt a hiány, és emiatt csak a politikusok okolhatók Baksa Roland - roland.baksa@mail.index..hu \| 2007. 12. 14., 21:08 \| Frissítve: 2 órája Eddig csak körvonalakban beszéltünk arról, hogy az államháztartás bajai mennyire írhatók a felelőtlen politikusaink számlájára, vagy vagy mennyire magyarázhatóak külső okokkal. Kiábrándító látlelet. A rendszerváltástól eltelt 18 évet tekintve 2000-ben volt a legkisebb, 3 százalékhoz közeli az államháztartási hiány. Azóta a deficit felfelé vette az irányt. Nem kell különösen ecsetelni, hogy a legutóbbi négyéves választási ciklusban mennyire felelőtlen költségvetési politikát folytatott a kormány. Ez csúcsosodott ki a 2006. évi hiányban, amely a beavatkozások, a megszorító csomag nélkül a GDP 11,5 százaléka körül alakult volna. (Végül 9,2 százalék lett, ami világviszonylatban a második legrosszabb mutató.) Eddig senki nem számszerűsítette, hogy a drasztikus hiányelfutásból mekkora rész írható a politikusok számlájára vagy mennyiben köszönhető a politikai döntésektől független tényezőknek, a nemzetközi környezet vajon inkább az államháztartási egyenleg romlását, vagy ellenkezőleg, annak javulását segítette. Milyen jó lett volna politikusok nélkül A Pénzügyminisztérium két vezető közgazdásza ezt a kérdést vizsgálta, és lesújtó eredményre jutottak. A hangsúlyozottan nem a tárca hivatalos álláspontját tükröző, csak saját véleményüket tartalmazó elemzésükben megállapítják, hogy a két időpont közötti 8,5 százalékos GDP-arányos deficitnövekedés teljes egészében a politikai döntések miatt következett be. (A szerzők tehát a 2000. évi tényleges és a 2006. évi beavatkozás hiányában kialakuló deficitet vetették össze.) A külső feltételek, illetve a politikai döntésektől közvetlenül nem befolyásolt tényezők összességében inkább még javították is az egyensúlyt. Elsősorban a világpiaci pénzbőség miatt az euróban levő államadósságra fizetett kamatkiadások csökkentek. Ez a GDP arányában 1,25 százalékot - 240-250 milliárd forintot - jelentett, vagyis enélkül nem 8,5 százalékos hiánynövekedés következett volna be, hanem majdnem két számjegyű. Persze voltak a politikai döntésektől független hatások között olyanok is, amelyek rontották a büdzsé egyenlegét, mint például az adóelkerülés vagy a gyógyszer-támogatási kiadások felfutása a dinamikusan emelkedő fogyasztás miatt. Ezek azonban nem ellensúlyozták az egyensúlyt javító tényezőket. Egy szó, mint száz: a politika által közvetlenül nem befolyásolt történések a GDP 1 százalékával apasztották volna a büdzsé hiányát. És ez lesz A tanulmány készítői megbecsülték, hogy a konvergenciaprogram betartása mellett mely tényezők okoznak hiánycsökkenést vagy -emelkedést 2006 és 2010 között. A kormányzati béreknél a reálérték jelentős csökkentése és az elbocsátások sora összességében a GDP 1,4 százalékának megfelelő egyenlegjavuláshoz vezet, a munkát terhelő adók emelése ennek több mint felével apasztja a deficitet. A fogyasztási adókból befolyó bevétel a GDP fél százalékával rontja a szaldót. Ez első látásra furcsának tűnhet, hiszen az áfát, a jövedéki adót, a regisztrációs adót - akár több lépésben - ezen ötéves periódus alatt emelték, illetve emelik. De az adóbázis kevésbé nő, mint a GDP, ezért összességében a GDP-arányos bevétel mérséklődik. A nyugdíjkiadások a korábbi évekre jellemzőnél jóval visszafogottabban, de még mindig növelik a hiányt, mégpedig 0,12 százalékkal. A magyar politikusok nem hagyták ezt. Tucatszámra hoztak olyan döntéseket, amelyek miatt az egekbe emelkedett a költségvetési deficit, amely a már az új ciklusban foganatosított intézkedések nélkül csaknem megnégyszereződött volna. Ezek nem koncentrálódtak csak egy-két kiadási vagy bevételi tételre, szinte valamennyi fontos kiadási és bevételi tényező szerepet játszott a folyamatban. A sztrádaépítéseket felpörgették, csak ez kisebb fejlesztésekkel és egyszeri hatásokkal együtt 2,3 százalékkal dobta meg a hiányt. Minden fontosabb adónemből és a tb-járulékokból kevesebbet szedtek be, nagyvonalú lakás-, család- és gázártámogatási rendszert működtettek, miközben bevezették a 13. havi nyugdíjat. Csak utóbbi a bruttó hazai termék fél százalékával (ez a 2006. évi GDP-vel számolva 120 milliárdos többlethiánynak felel meg, bár tavaly 180 milliárdot emésztett fel a plusz egyhavi nyugdíj) eredményezett nagyobb deficitet. A közszféra béremelése majdnem másfél százalékos egyenlegrontáshoz vezetett. A legnagyobb tétel (1,56 százalék) a politikai döntések miatti adósságállomány-növekedés deficitnövelő hatása. Jóval szerényebb a politikai döntések miatti egyenlegjavulás mértéke. (A vasúti közlekedés támogatásának valamelyest visszafogása, pénzintézeti különadó bevezetése, szja-adókedvezmények csökkentése.) Összességében a politikai döntések a GDP 9,3 százalékával rontották az államháztartás egyenlegét a két időpont között. Mi lett volna, ha? A szerzők számításai szerint - kicsit leegyszerűsítve - ha nem csinált volna semmit a kormányzat, illetve a politikusok, illetve ha egyetlen egy kiadási és bevételi tétel GDP-hez mért arányát sem változtatták volna a 2000-es kiinduló évhez képest, akkor a bruttó hazai termékhez viszonyított államadósság a 2006. évben 66 százalék helyett 37 százalék lett volna. És mi lesz, ha még öregszünk is? Az eredmény már így is elszomorító és tanulságos. Az különösen kijózanító, ha tudjuk: a brutális deficitnövekedésben nem a nagy elosztórendszerek (nyugdíj- és egészségügyi rendszer) alapproblémájának, vagyis a társadalom elöregedésének a jelentkezése volt a fő ok - hangsúlyozta Ohnsorge-Szabó László, a PM szakértője, az elemzés egyik társszerzője a Magyar Közgazdasági Társaság és az Állami Számvevőszék rendezvényén. Vagyis: e nélkül az egyre erősödő nyomás nélkül futott el a gazdaságpolitikai döntések miatt a deficit. Az elemzést nagyban nehezítette, hogy folyamatosan adathiányba ütközött a két szerző. Egyrészt ellentmondások vannak a különféle adatforrások között (például a költségvetési és a nemzeti számlák között), másrészt ma szinte lehetetlen publikus adatokból helyes képet alkotni az államháztartás állapotáról.

0 komment , kategória: Általános

Címkék: deficitnövekedés, számszerűsítette, államháztartási, adókedvezmények, fejlesztésekkel, többlethiánynak, koncentrálódtak, gázártámogatási, egyenlegjavulás, hangsúlyozottan, hiánycsökkenést, leegyszerűsítve, nyugdíjkiadások, adósságállomány, hiányelfutásból, államadósságra, ellensúlyozták, hiánynövekedés, államháztartás, ellentmondások, magyarázhatóak, elöregedésének, foganatosított, regisztrációs, megállapítják, összességében, deficitnövelő, költségvetési, kamatkiadások, beavatkozások, támogatásának, eredményezett, politikusaink, körvonalakban, csúcsosodott, intézkedések, politikusok okolhatók, államháztartás bajai, felelőtlen politikusaink, rendszerváltástól eltelt, államháztartási hiány, deficit felfelé, legutóbbi négyéves, megszorító csomag, második legrosszabb, drasztikus hiányelfutásból, politikusok számlájára, politikai döntésektől, nemzetközi környezet, államháztartási egyenleg, kérdést vizsgálta, tárca hivatalos, Baksa Roland, Ohnsorge-Szabó László, Magyar Közgazdasági Társaság, Állami Számvevőszék,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]